Hungarikum – Busójárás

A busójárás eredetileg sokác népszokás, ami teljesen eggyé vált, majd együtt formálódott tovább a magyar hagyományokkal. A sokácok Magyarország déli részén, Baranya megyében, Mohács környékén élő horvát népcsoport.

A busójárás vagy sokác szóval élve poklade télűző, tavaszköszöntő hagyomány, ami más nemzetek kultúrájában is megtalálható más formában, ilyen például a riói vagy velencei karnevál is.

A legenda szerint a sokácok török megszállóink elűzésére maszkokat húzva, hangost zajt csapva ijesztették el ellenségeinket. Igazságtartalma annyiban lehet az eredet-történetnek, hogy a sokácok törökök által megszállt bosnyák területekről vándorolhattak hazánkba, így vélhetően nem álltak szoros barátságban a törökökkel, de valójában a hódoltság után érkeztek hazánkba.

„A város 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, s a sokácság nagy arányú betelepítése csak mintegy tíz évvel ezután kezdődött meg. Minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, mely aztán Mohácson formálódott tovább és nyerte el mai alakját. A népszokás megjelenéséről a XVIII. század végéről vannak az első adatok” – olvashatjuk a mohacsibusojaras.hu hivatalos oldalán.

A mohácsi maszkos alakoskodás minden évben hatalmas ünnep, nem csak hazánk minden tájáról érkeznek látogatók a farsangi forgatagra, hanem egyre több ország kíváncsi az egyedülálló eseményre. A szervezést és a busó csoportok készülődését hónapok előzik meg, mondhatni a helyiek egész évben erre a hétre készülnek.

A maszkfaragásról korábbi cikkajánlónkban olvashattunk:

A busócsoportok  nem csak a maszkfaragással foglalkoznak, saját szokásrenndel, hierarchiával rendelkeznek. A busójáráson megosztott szerepeket is vállalnak, vannak akik zenélnek, táncolnak,  ijesztgetnek. A mulatság során busókocsikkal is találkozhatunk, ezt is hosszas tervezőmunka előzi meg.

Hogy kik azok a jankelék, mi a kiszebáb, hogyan is riogatják a vendégeket a busók, és milyen is egy igazi mohácsi farsang, a következő videóból kiderül:  


Tartalom forrása:

http://szellemikulturalisorokseg.hu/index0.php?name=0_busojaras_mohacson