Játékajánló – Csapj nagyot az asztalra!
Játékajánló – Csapj nagyot az asztalra!
A játék jellege: élénkítő, tréfás, versengő
Optimális létszám: minimum 4 fő
Résztvevők életkora: 6 év felett
Helyszín: szobai játék, de bárhol játszható, ahol egy asztal egymással szemben lévő két oldalán ülhetnek vagy állhatnak a résztvevők
Időtartam: 30–60 perc
Eszközszükséglet: asztal, 1-2 darab pénzérme (kicsiknél az ötforintos nagyságú, nagyobbaknál a húszforintos vagy ötvenforintos a legjobb), papír és toll a pontozás lejegyzésére
Baleseti kockázat: alacsony, de hívjuk fel a figyelmet a kézen viselt ékszerek játék alatti elhagyására
A játék célja: túljárni a másik csapat játékosainak eszén
Feladat: a csapatnál lévő pénzérmét elrejteni valamelyik tenyérben, és úgy az asztalra csapni, hogy a másik csapat ne fedezze fel, melyik tenyér alatt bújik meg az ötforintos
A játék menete:
A játékosok két csapatban ülnek vagy állnak egy asztal két ellentétes oldalán, egymással szemben. Az egyik oldalon a csapat minden tagjának mindkét keze a pad alatt van, és egy pénzérmét (öt- vagy húszforintost) adogatnak egymásnak úgy, hogy a felkarjuk látható mozgásából ne lehessen arra következtetni, hogy éppen kinél van az érme. Akinél a pénzérme van, vigyázzon, hogy se mozgással, se arckifejezéssel, se szóval ne árulja el magát, akinél viszont nincs, annak szabad megtévesztően mozognia, beszélnie.
Kb. 30 másodperc után a szemben levő csapat bármelyik tagjának felszólítására a pénzérme adogatását befejezik a játékosok, és csuklójukat az asztal szélének támasztva ökölbe szorított kezeiket az asztalra teszik (az egyikben van az érme).
Hangosan számolva (Eeeegy, keeeeetttőőőőő, háááá-ROM!) a kezeiket, becsukott ököllel a magasba emelik, majd újraszámolva háROM-ra mindnyájan egyszerre az asztalra csapnak, de úgy, hogy lecsapás, mozgás közben kinyitják az öklüket, és teljes, nyitott tenyérrel csapnak az asztalra. Az is, akinek a tenyerében a pénz lapul.
Ezután tenyerüket szorosan az asztalra szorítva tartják (gondosan letakarva az érmét), miközben a másik csapat megpróbálja kitalálni, hogy melyik tenyér alatt lapul meg a keresett érme. A kezekhez nem szabad hozzányúlni, de a fellelhető réseken szabad leskelődni.
Fontos támpont lehet – és az esetek többségében sokat segít –, ha jól figyelnek arra, hogy az asztalra csapáskor hol volt hallható valamilyen csörrenés (éppen ezért, de a kellemetlenségek elkerülése végett is célszerű a gyűrűket levenni a játék előtt.) Persze, minél pontosabban és hangosabban tudnak egyszerre az asztalra csapni, annál kevésbé hallható a pénz csörrenése.
Az érme után kutató csapat tagjai rövid tanakodás után közösen megegyeznek valamelyik kéz felemeltetésében, és mindannyian, egységesen rámutatnak egy kézre. Ha eltalálták az érmét takaró kezet, akkor ők nyertek, és egy pontot kapnak, ha nem, akkor a másik csapat. A játék mindkét esetben szerepcserével folytatódik.
A játék győztese az a csapat, amelyiknek több nyert játszmája van, döntetlen esetén
egy döntő játszmapár szükséges, és ha a játék akkor is döntetlen, a játékvezető kihirdetheti a megosztott első helyezést.
További játékvariáció
Ha már jól begyakoroltuk és többször is játszottuk, akkor jöhet a nehezítés! A haladó szintű játékban már NEM ARRA a tenyérre kell rámutatni, amelyik alatt az érme lapul, hanem azokra (mindegyikre!) amelyik ALATT NINCSEN! Ebben az esetben azt a tenyeret fel kell emelni, amelyre a másik csapat tagjai egységesen rámutattak. Ha olyan tenyérre mutattak, amelyik alatt a pénzecske lapul, akkor a rejtegető csapat győzött, ha az asztalon legutoljára maradt az a tenyér amelyik a pénzt rejtette, akkor a keresők győztek.
Szerző: Bányai Sándor élmény- és kalandpedagógiai tréner, a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi docense
