Nemzeti összetartozás napja – 2020. június 4.

2020.06.04.

NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA – 2020. JÚNIUS 4.



Június 4-e, a Nemzeti Összetartozás Napja, az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójáról szóló, nemzeti emléknap Magyarországon.

Ezen a napon még elevenebb él bennünk a nemzetet sújtó tragikus döntés, de arra is lehetőséget nyújt, hogy tanúságot tegyen a magyarság összetartozása mellett, valamint bemutassa a határokon átívelő kulturális gyökereket, a közös nyelv és nemzeti érzés egységét.

1918-ban, amikor a magyar újságokban először jelentek meg térképek a történelmi Magyarország földarabolásáról, még szinte senki sem hitte el, hogy külfölddé fog válni például Kolozsvár, Mátyás király szülővárosa és a magyar kultúra egyik fellegvára, vagy Pozsony, az a város, mely évszázadokon át az országgyűlések és királyaink koronázási színhelye volt. Felfoghatatlan volt, hogy idegen kézre juthat a magyar középkor emlékeit őrző megannyi felvidéki és erdélyi vár és kastély, az aradi vesztőhely, a színmagyar Székelyföld és Csallóköz, vagy Európa egyik legtermékenyebb földje, a Bácska és a Bánát.

1920. június 4-én – a békeszerződés aláírásakor – azonban minden megpecsételődött. A történelmi Magyarország és az Osztrák-Magyar Monarchia végérvényesen szétesett. Családok szakadtak szét egyik napról a másikra, magyar emberek váltak külföldivé, idegenné, kisebbséggé egy „új hazában”.

Az ország területe és a lakosság lélekszáma közel kétharmadával csökkent. Jól érzékelteti a változás mértékét az a tény, hogy a 63 történelmi vármegyéből mindössze 10 maradt magyar fennhatóság alatt. Elveszett a hegyvidéki nehézipar és így az értékes nyersanyagkincs, az arany-, ezüst-, só-, vasérc- és rézlelőhelyek. Elveszett a közúthálózat és a vasúthálózat jelentős része, megszűnt az Adria-tengeri kapcsolat és így a tengerhajózás révén fontos kereskedelmi útvonal.

S bár a magyar nemzet sok országba szakadt szét, mégis egy egységet alkot, ahogy azt az Országgyűlés a 2010. évi XLV. törvény elfogadásával is kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

Az összetartozás napjának eseményei visszatekintést nyújtanak a szomorú múltba, de a megemlékezések erősítik a világ magyarságának határokon átívelő összetartozását is.

Az anyaországhoz való kötődés erősítése, a nemzeti identitás az Erzsébet Táborokban is hangsúlyos szerepet tölt be, a táboroztatási program a külhonban élő magyar gyermekekre is kiemelt figyelmet fordít.

Ennek szellemében is és a felelősségvállalás jegyében az Erzsébet Alapítvány magyarországi táborhelyszínein erdélyi, kárpátaljai és a szórvány magyarság területeiről érkező gyermekek részére is kínál táborozási lehetőséget, valamint magyarországi és erdélyi magyar gyermekek közös táboroztatását valósítja meg az Erdélyi Erzsébet-táborban.

 

A nyári Élménytáborok turnusaiban kárpátaljai magyar nemzetiségű gyermekek, magyarul tanuló ukrán nemzetiségű gyermekek, a Felvidékről, a Délvidékről és Erdélyből érkező magyar nemzetiségű gyermekek vakációzhattak az elmúlt években a Balaton parton. A részt vevő tanulók között sok olyan gyermek van minden évben, akik még nem látták a Balatont, de többen közülük még Magyarországon sem jártak soha. Az Erzsébet-táborokban a határon túlról érkező gyermekek együtt nyaralhatnak anyaországi társaikkal, így személyes kapcsolatokon keresztül tudják megélni összetartozásukat.

Kárpátaljai gyermekek budapesti kirándulása 2018:

Kárpátaljai gyermekek budapesti kirándulása 2017:

A határon túl, az Erdélyi Erzsébet-táborban jóformán egész évben tart a táboroztatási program, kivételes környezetben, a Madarasi Hargitánál kapcsolódhatnak ki a gyermekek.

Tavasszal és ősszel erdélyi magyar gyermekek vehetnek részt háromnapos osztálykirándulásokon.

Nyáron az anyaországból Erdélybe utazó gyermekek együtt vakációzhatnak külhoni társaikkal. A táborozás során a közös programok segítik egymás megismerését, a közösen eltöltött idő pedig kiemelt jelentőséggel bír a nemzeti identitás erősítésében, megteremti annak az esélyét, hogy életre szóló székely-magyar barátságok köttessenek a „magyarság erdélyi szigetén”.

Erdélyi Erzsébet-tábor 2018:

Határokon átívelő barátságok azonban nem csak anyaországi és külhoni magyar gyermekek között szövődtek az Erzsébet-táborokban.

A 2017-es és 2018-as év ilyen értelemben különleges volt, mivel a V4 magyar elnökség jegyében az Alapítvány a kormányzati támogatásnak köszönhetően visegrádi országokból (Csehországból, Lengyelországból és Szlovákiából) érkező táborozókat is vendégül látott.

2017 decemberében, a Karácsonyi V4 Erzsébet-táborban a Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország egyházi iskoláiból érkezett tanulók együtt ünnepeltek és közösen vettek részt különleges programokon.

2018 júniusában a nyári Élménytáborok egy turnusában a lengyel, szlovák és cseh gyermekek együtt táboroztak a magyar diákokkal a Zánkai Erzsébet-táborban. A gyermekek együtt vehettek részt a tábori programokon, megismerkedhettek egymás kulturális értékeivel, a közös élménygyűjtés pedig elősegítette a nemzetek közötti együttműködést és a nemzetközi barátságok kialakítását.

V4 Erzsébet-tábor 2017:

 

 

 

 

Forrás: www.magyarkronika.com; www.rubicon.hu

 

Ezek is érdekelhetnek

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Add meg az email címed és értesítünk minden újdonságról!