Virágzás és megfigyelés

Virágzás és megfigyelés


Májusban sok csodás tavaszi virág bontja szirmait. Érdemes megfigyelnünk, ahogy a kicsiny bimbók, színpompás virágokká fejlődnek. Ahhoz, hogy a környezetünket jobban szemügyre tudjuk venni, akár távcsövet is készíthetünk a gyerekekkel, amelynek segítségével „még közelebbről” vizsgálhatjuk, ahogy éled a természet.

 

 

Távcső

Kellékek:

  • papírguriga, papírhenger
  • színespapír
  • festék
  • ecset
  • ceruza
  • ragasztó (stiftes és folyékony)
  • madzag
  • olló

 

A távcső elkészítéséhez egy hosszabb vagy két rövidebb papírgurigára lesz szükségünk. Először fessék be a gyerekek a hengert/hengereket vagy vonják be színes papír és stiftes ragasztó segítségével (két henger esetén a hengereket külön-külön kell bevonni papírral). Hogy melyik technikára esik a választás, azt döntsék el a gyerekek, mindenhogy jó móka lesz. Ha készen vagyunk, tovább lehet díszíteni az alkotást otthon található matricákkal, nyomdákkal, de rajzolni vagy festeni is lehet rá különböző mintákat. Ha már szép mintás a távcső, jöhet az összeragasztás. Ehhez erősebb, technokol jellegű folyékony ragasztót érdemes használni, hogy tartós maradjon az alkotás. Végezetül fűzhetünk bele zsinórt is, hogy a gyerekek a nyakukba akaszthassák az elkészült távcsövet.

Készen vagyunk, próbáljuk ki a messzelátónkat. A szabadban vagy a lakás ablakából is kémlelhetjük az utcát. Játszhatunk felfedezőst, ekkor nevezzük meg a felfedezésre váró tárgyat vagy növényt. Aki először meglátja a távcsövével az adott dolgot, ő mondhatja a következő nyomozni valót.

 

Ha a távcsövünk segítségével jó alaposan szemügyre vettünk minden apró részletet, akkor játsszuk is el a látottakat, például azt, hogy hogyan fejlődik egy virág.

 

A Tappancs ovi Pedagógus kiadásának egyik számában remek ötletet olvashatunk ehhez a játékhoz.


„Játsszuk el egy virág életét:

Egy virág életének egyes szakaszait soroljuk fel. Ezeket kell a gyerekeknek eljátszani, megjeleníteni. Az alábbi folyamat segít fejleszteni a gyerekek megfigyelőképességét, logikus gondolkodását és át is mozgatja őket.

 

Ültessünk egy virágmagot!

Fogjuk két ujjunk közé a „magot”. Ássunk a kezünkkel a földbe egy kis lyukat és helyezzük bele.

 

Takarjuk be puha földdel!

A képzeletbeli földbe ásott kis gödröt simítsuk be a kezünkkel.

 

Locsoljuk meg vízzel!

Kezünkkel formázott locsolókannából öntözzük meg a magot!

 

Melengessük napsütéssel!

Egyik kezünk ujjait szétnyitva formáljunk napocskát.

 

Elkezd növekedni a kis virág… növekszik… növekszik…!

Fejünk felett a tenyerünket összetéve nagyon lassan felállunk és nyújtózunk az ég felé.

 

Aztán hajladozik jobbra, majd balra!

Hajladozás, mind a két irányba.

 

Majd a virág kinyílik és körbe néz!

Tenyerünket szétnyitva kinyílik a virág kelyhe és fordul jobbra-balra, közben köszönget.

 

„Nicsak, itt vannak a társaim! Nicsak, de szép tavasz van!”

 

Aztán estére becsukódik!

Összezárjuk a fejünk felett a tenyereinket, ujjainkat.

 

És pihenni tér!

Leguggolunk, összegömbölyödünk.”

 

(Forrás: Tappancs ovi: Pedagógus kiadás, XIII. évfolyam 3. szám)

 

Az alábbi képen a tulipán virágjának fejlődése, virágzásának szakaszai láthatóak, ám a képek össze vannak keveredve, ezeket kell sorba rendezni aszerint, ahogyan bimbó állapotából végül szépen kinyílik a tulipán. Ha lehetőségünk van rá, nyomtassuk ki a képet, így a tulipánokat ki is lehet színezni.  Sorba rendezhetjük a képeket aszerint, amelyiket a gyermek elsőnek gondolja. Az első fölé egy méhecskét rajzol, a második fölé kettőt és így tovább. A teljesen kinyílt tulipán fölé négy méhecske kerüljön.

 (Forrás: Tappancs ovi: Pedagógus kiadás, XIII. évfolyam 5. szám)