Kereszténység az Erzsébet-táborokban

Imaösvény

A Zánkai Erzsébet-táborban Imaösvény várja a gyermekeket, ahol vezetett kérdésekkel elmélkedhetnek önmagukról, a világról és Isten dolgairól. Az Imaösvény a vezetett gyalogos zarándoklatok élményéhez hasonló tapasztalatot nyújthat. Az útvonal állomásain egy-egy gondolattal, ahhoz tartozó kérdéssel vagy feladattal várják a TESTVÉR-ek a „vándorokat”, akik végigjárhatják az imaösvényt. Zarándokolni egyszerre jelent fizikai és lelki kihívást, azonban olykor sorsfordító változást hozhat az ember életében. Noha a zánkai táborhelyen található imaösvény éppen csak egy ízelítőt kínál ebből a megélésből, a rövid ösvényen való haladás mégis szép élményekkel ajándékozhatja meg azokat a táborozókat, akik nyitottak a lelkiségi és önismereti témákra. A lelki út, az állomásról állomásra való eljutás, a TESTVÉR-ek támogató jelenléte, a természet és a teremtett világ közelsége magát az életet szimbolizálja: életünk során számos kereszteződéshez érünk, miközben egyre inkább felfedezzük, kik is vagyunk valójában. Néha könnyű haladnunk az úton, és van, hogy segítség nélkül nem jutunk tovább. Nem látjuk egészen tisztán, mi lesz a következő állomás, a következő megválaszolandó kérdés, de Isten gondviselő szeretetében biztosak lehetünk. Az imaösvényen való részvétel magában hordozza a közösségben, az együttműködésben rejlő erő üzenetét. Jó, ha utunk során nem vagyunk egyedül, a jót és rosszat egyaránt meg tudjuk osztani embertársainkkal. Mindezen tapasztalatok hozzásegíthetik a gyermekeket annak megértéséhez, hogy mindannyian a boldogságra vágyunk, de az örömöket és nehézségeket nem kezeljük egyformán. A program során a tanulók aktivitásának, személyes részvételének köszönhetően megerősödhetnek az önálló életvezetési képességek, a családért és kapcsolatokért érzett felelősségérzet. A tábori, közös élmények összetartozás-tudatot adnak, ahol a közösség maga teremtheti meg a tapasztalatok feldolgozásának biztonságos közegét. Így válik az imaösvény mind az egyéni, mind közös eszmények és életcélok megfogalmazásának, megvitatásának és érvényesítésének a terepévé.

A láthatatlan szeretet

„Képzelj el egy várost, ahol nem létezik a szeretet. Milyenek az emberek, a házak és terek? Hogyan tudnád megismertetni velük a szeretetet?” – hangzik el a kérdés A Láthatatlan szeretet elnevezésű bibliodramatikus programban, amely értékes és minőségi együtt töltött időt kínál a táborozó gyermekek számára. A diákok itt olyan élettapasztalatokról beszélgethetnek kötetlenül, amelyről talán azelőtt még sosem meséltek társaiknak. A foglalkozás első felében a táborozók időt szánhatnak arra, hogy elmerüljenek örömteli emlékeikben, csendben végig gondolhatják, melyek voltak eddig boldog pillanataik, mi az a történés, amit igazán lényegesnek tartanak eddigi életükben. Isten ugyan láthatatlan, de minden szeretetben megjelenik, hiszen Ő maga a szeretet. A gyerekek a TESTVÉR-ek által hallhatnak Istenről, aki jóságos Atya és feltétel nélkül szereti minden gyermekét. Néhány bibliai történet segítségével megismerhetik a mindig megbocsátani tudó, elfogadó, gondoskodó, a minket boldogságra segítő Istent. Ezen a ponton a részvevők rátérnek a foglalkozás következő nagyobb témakörére: az életet azért kapjuk ajándékba, hogy mi is szerető emberekké váljunk. A fő célkitűzés, hogy a gyerekekben kialakhasson az Atyából forrásozó, szeretetalapú viselkedésformák elsajátítására irányuló szándék, illetve annak megértése, hogy a szociális környezetükben felelősséggel tartozunk egymás és önmagunk iránt, és motiváltabbá válhassanak arra, hogy így éljék mindennapjaikat. A program lehetőséget adhat a közösségi képességek kibontakoztatására, segíti az önelfogadást, a társakkal való hatékony kommunikációt és a bizalomépítést. De a mentális egészség és érzelmi intelligencia fejlesztésében is kiemelt szerepet játszik. A drámajáték során a gyermekek önállóan fogalmaznak meg erkölcsi és morális igazságokat, így csoportban zajló tapasztalati tanulás által lehetnek képesek magukévá tenni az önérvényesítést, az elfogadást, a kezdeményező hozzáállást és azt, hogy mindez miért fontos életünkben. A foglalkozáson két TESTVÉR segíti és támogatja a gyermekek munkáját és önfeltárását.

Kereszteződés

A nyári Élménytáborok legforgalmasabb pontja kétségtelenül a Balaton part, az immáron homokkal borított, lidós strand, ahol a fürdőzés mellett számos izgalmas, vízi- és sporttevékenység várja a gyermekeket. Az óriási nyüzsgésben azonban érdemes figyelmesen körülnézni a Kereszteződésben, amely izgalmas lelki program. A Balaton-parti fák árnyékában található standnál a nap folyamán kétszer egy-egy történet meghallgatására hívják a TESTVÉR-ek a gyerekeket, melyet táblarajzok segítségével tesznek még izgalmasabbá és látványosabbá. A tanmesék és történetek a kicsikre és nagyokra egyaránt pozitív hatást gyakorolhatnak, hiszen megnyugtat, miközben mégis aktív mentális munkára késztet: fejleszti a kreativitást és segíti a hatékony megküzdési technikák felismerését. A gyerekeknek is szükségük van egy kis benső időre, amikor ellazulhatnak és képzelőerejük, fantáziájuk szárnyakra kelhet. A nap többi részében úgynevezett Csodapatika működik ugyanitt, ahová bárki, bármilyen felmerülő „panasszal” betérhet. A kötetlen beszélgetések során saját személyes nehézségeikről beszélhetnek a táborozók és a lelkigondozói segítségen kívül apró édességet is kapnak, mint „gyógyszert”. A Kereszteződésben ezen kívül társasokkal, kisebb játékokkal és gitáros énekléssel is találkozhatnak az arra járók. Az Élménytáborok alapvető célja, hogy a gyerekek jól érezzék magukat, amelynek elengedhetetlen feltétele a biztonság és bizalmi légkör megteremtése. Ennek eszközei az elfogadó és megerősítő szemlélet, a kiszámíthatóság, a táborhely ismerete, a közösség és a társak megismerése, a kapcsolatok, kötődések kialakulása. A Kereszteződés programpontban a Balaton, valamint a természet közelsége elősegíti a kikapcsolódást, ezáltal a táborozók ellazulhatnak és megnyílhatnak egymás előtt, így kialakulhat a jó itt lenni, szeretek itt lenni érzése. Ez a nyitott és szeretetteljes légkör teremtheti meg annak a lehetőségét, hogy a programokon tapasztaltak érzelmileg megérintsék a gyermekeket olyan módon, ahogyan arra az iskolapadban ritka esetekben van lehetőség. Ezek az átélt pillanatok az Erzsébet-táborok többlet esszenciáját is adhatják.

Szerda esti dicsőítő koncert

Imádkozni hangszeres zenével? Lehetséges! A Bibliában is találhatunk rá utalást: „Dicsőítsétek az Urat muzsikával, szóljon citera és hárfa!” A „Zánkai Erzsébet-táborban” szerda esténként a gyermekeknek lehetőségük van keresztény könnyűzenei koncerten megismerkedni az imádság közösségi, eleven módjával. A szabadon választott programban a zenekarok a gyermekek számára könnyen befogadható módon, interaktív formában adják át a dicsőítő imádság lelkiségét, miközben személyes életükből is megoszthatják tapasztalataikat Isten gondviselő szeretetéről. A program nagymértékben támogatja az iskolai hitoktatást, hiszen óriási kihívást jelent a gyermekek nyelvén Jézusról, a Szentháromságról vagy olyan keresztény fogalmakról beszélni, mint Eucharisztia és megváltás. A gyermekeknek nagy segítség lehet a személyes tapasztalat a misztériumok jobb megértésében. A dicsőítés jó lehetőség arra, hogy a gyermeki érzékeny és kifinomult lélek saját benyomásokat szerezzen Isten élő jelenlétéről, aki megszólítható és várja, hogy találkozzunk, beszélgessünk vele. Ez egy feltétel nélküli szereteten alapuló, élő és nagyon személyes kapcsolat lehet, amelyet szívünkben érzünk. Így vezethet az istenkapcsolat mélyebb, tudatosabb, kiegyensúlyozottabb, boldogabb életre. A dicsőítő éneklésben is megtalálhatóak a kérő-ima elemei, de még hangsúlyosabb szerepet kap a hálaadás gondolata. Fontos, hogy tudjunk örülni és hálát adni az életünkért minden helyzetben és a hálaadás lelkületét már gyermekkorban elsajátítsuk. A fenntartható társadalmi fejlődést egészséges, összetartozó, békés közösség teszi lehetővé, amelynek alapjait a gyermekek és fiatalok körében lehet megépíteni az etikai, a szolidaritás, egészségre nevelés erősítésével. Az Élménytáborok programjainak, így a szerda esti dicsőítő koncertek középpontjában is tehát a testi, lelki és szellemi értelemben formálódó gyermeki személyiség áll.

Szabadító szoba

Minden nap a szabaduló szobák formájához hasonló módon hívjuk játékba a táborozókat, ahol kölcsönösen együttműködve, egymásra figyelve és segítve kell egymásra épülő feladatokat megoldaniuk a gyerekeknek. A foglalkozás alapját az irgalmas szamaritánus példázata adja, melyen keresztül az előítéletekről, a felebaráti szeretetről és Isten irgalmas szeretetéről beszélgetnek a TESTVÉR-ek a résztvevőkkel. A történet egy útszélén hagyott, kifosztott és megvert emberről és az őt gondjaiba vevő szamariairól szól. A haldokló mellett már elhaladt egy levita és egy pap is, akik a hagyomány szerint isteni szolgálatra rendelt emberek voltak. Mégis egy szamariai, vagyis egy kívülálló és a társadalom szemében megvetett lesz az, aki segít a bajba jutott vándoron. Az Újszövetség egyik legszebb példabeszéde felhívja a figyelmet az előítéletmentességre és megfogalmazza a keresztény élet fő üzenetét: szerető együttérzéssel kell fordulnunk egymás felé. A szamariai nem volt hívő és nem látogatta a templomot, Jézus mégis őt állítja példaképül, mint aki az igazi vallásosságról és a segítő jóakaratról tesz tanúságot. A nyári Élménytáborok keresztény szellemiségű programjai hozzájárulnak a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemhez, az aktív befogadás erősítéséhez, az esélyteremtés és felzárkóztatás fontosságának megértéséhez. Ehhez szorosan hozzátartozik, és kiemelt figyelmet kap a karitatív, önkéntes tevékenységek hangsúlyozása, fejlesztve a felnövekvő generáció társadalmi aktivitását. A történet által és az élménypedagógia eszközeivel a táborozók megérthetik, hogy aktív részvétel nélkül az iskolázottsági, egészségügyi, lakókörnyezeti, közösségi, szociokulturális hátrányok nem számolhatók fel. Fontos, hogy felismerjük, hol van ránk szükség, mi az, amit megtehetünk másokért. A gyermekek élmények általi töltekezésének legfőbb támogatói a jófajta figyelem, a bizalom és az értékek közvetítése. A feltétlen elfogadás a legnagyobb ajándék, amit megkaphat és megadhat az ember, mert ez a bizalom és önbizalom forrása; ezek azok az érzések, amelyekkel hegyeket lehet megmozgatni. A bizalom és az önbizalom a fejlődés motorja, a teljesítményhez vezető út ezekkel indul, melyet a siker elővételezése és megtapasztalása alapoz meg. Ha mi magunk bízunk a gyermekekben, akkor erőt adunk saját erőforrásaik mozgósítására is.

Taizé imaóra

Roger testvér, a Taizé közösség alapítója egy olyan közösségi életformát álmodott meg, amelynek tagjai megértik és folytonosan kiengesztelődnek egymással. „Ebben a közösségben a szív jósága és az egyszerűség lenne mindennek a forrása.” A Franciaországban található közösség napjainkban mintegy száz testvért számlál, akik 30 különböző országból a katolikus és különböző protestáns felekezetekből származnak. Taizé a megbocsátás és a keresztények egységének jelképévé vált. Az imaórán ahhoz hasonló módon imádkozhatnak a táborozók, ahogy azt Taizé-ben is teszik a testvérek. Az alkalmat a tábori TESTVÉR-ek tipikus Taizé-i énekekkel (pl. Ne félj, ne aggódj, Ahol szeretet, Gyújts éjszakánkba fényt stb.) teszik emelkedetté, a ritmikus imamódnak köszönhetően pedig egy-egy fontos témában vagy evangéliumi szakaszban mélyedhetnek el a gyerekek. A meghitt imaóra megadja a nyüzsgő tábori hangulatból való kilépés, az elcsendesedés lehetőségét, ahol felekezeti hovatartozástól függetlenül, együttesen imádkozhatnak a TESTVÉR-ek közreműködésével a táborozó diákok. A meditatív jellegű imádságban a gyerekek egyre inkább megtanulhatják felfedezni benső megmozdulásaikat, megfogalmazni érzelmeiket és vágyaikat.