Hungarikum – Matyó népművészet

A MATYÓ NÉPMŰVÉSZET – EGY HAGYOMÁNYOS KÖZÖSSÉG HÍMZÉSKULTÚRÁJA

A Matyó hímzés már több, mint két évszázados múltra tekint vissza. A számtalan színes motívum közül a legjellemzőbb a pünkösdi rózsa, amely matyó rózsaként vált a legismertebb és legjellegzetesebb mezőkövesdi motívummá. A színhasználatban pedig a piros dominál, de mellette megjelenik a rózsaszín, a lila, a sárga, a kék, valamint a zöld is. Matyó hímzést lakástextileken, valamint népviseleteken láthatunk leginkább, ugyanakkor bútorokra is festették ezt a mintát.

2013 óta szerepel a Hungarikumok Gyűjteményében a Matyó népművészet.

Matyó hímzés kialakulásának legendája
„Egyszer egy matyó legényt elrabolt az ördög. A fiú kedvese sokat rimánkodott, hogy adja vissza neki, mire az ördög azt mondta: Akkor kapod vissza a szerelemedet, ha elém hozod kötényedben a nyár legszebb virágait! Bajban volt a lány, hiszen télvíz idején jártak. Ám végül is kitalálta, hogyan teljesítheti az ördög kívánságát. Ráhímezte kötényére a kert gyönyörű rózsáit és azt vitte cserébe a párjáért. Így szól a legenda.”

Kik azok a Matyók?
Magyarország észak-keleti részén található Mezőkövesd település lakossága, valamint a helyi hagyományok szerint Tard és Szentistván település lakosai.

Hungarikumok Gyűjteménye – A Matyó népművészet – egy hagyományos közösség hímzéskultúrája