Online Erzsébet-játékok – Déryné program: Hungarikumok – Akácméz

A Déryné program hungarikumok sorozatban a társulat tagjai egy-egy hazai értéket mutatunk be. Az akácmézről Dányi Krisztián mesél nekünk, aki maga is érdeklődik a méhészet és a mézkészítés iránt.

2014 óta hungarikumaink közé sorolható a magyar akác és az akácméz. Az akác, tájaink elsivatagosodásának kezelésében hasznos növény, hiszen talajmegkötő hatása fontos szerepet játszik a mozgó homok megkötése során. Illatos virágának aranyló méze pedig páratlan hazai kincs, kiváló minősége okán számos országba importáljuk.

A méhészet és a méz jóval a honfoglalás kora előtt ismert tevékenység volt hazánk területén, és a történészek, valamint nyelvészek szerint honfoglaló magyarok is foglalkoztak vele. Erre utalnak a méh és a méz szavaink, illetve akkori helységneveink is, mint például Méhes, Mézadó, Födémes.

A méz sokáig az egyetlen édesítőszerünk volt, de a viasz, a világítás elengedhetetlen eszközének is számított.

Az akácméz világos színű, illatos és lágy. Cukortartalma magas, ezért a kristályosodási folyamatok nehezebben mennek végbe rajta, így folyékonysága évekig garantált, virágport csak csekély mennyiségben tartalmaz. A méz jótékony hatásai is évezredek óta ismertek, immunerősítő, antiszeptikus hatású, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag tápanyag.

A magyar akácmézet fájával egy évben, 2014-ben nyilvánították hungarikumnak. Ennek oka nem csak az akác különleges ízvilágában és a fent említett jó minőségében rejlik, hanem abban, hogy hazánk mind gazdaságilag mind történelmileg előkelő helyet foglal el a világ méztermelői között. Az Európai Unió mézkereskedelmének 40%-át mi szolgáltatjuk, ebből 15-20% akácmézből származik.