Léptem! – pályaorientációs foglalkozás

Van, hogy az ember már gyermekkorban tudja, mi szeretne lenni, ha felnő, és előfordul az is, hogy valaki az iskolai évek végén sem sejti, merre induljon. A „Zánkai Erzsébet-tábor” nyári turnusaiban elérhető Léptem! című pályaorientációs foglalkozás célja az volt, hogy segítse a gyerekeket önnön értékeik, érdeklődésük és tehetségük felismerésében és a sokszínű munkaerőpiac lehetőségeinek megismerésében.

A program a Holland-féle érdeklődési irányok tesztre épül. A teszt segítséget nyújtott ahhoz, hogy a fiatalok érdeklődési körükhöz, motivációikhoz közel álló területet válasszanak, amely hosszabb távon is hozzájárulhat a sikeres pálya- és munkaválasztásukhoz. Az érdeklődési körök és a különböző foglalkozások párosítása elősegítette a szakmaismeretet. A foglalkozás bemelegítő játékokkal indult, melyek a táborozók ráhangolódását segítették.

Mesterségem címere

A játék lényege, hogy mindenki önállóan választott magának egy szakmát, melyet bemutatott a csoportnak, de a hivatás nevét nem árulta el. A többieknek rá kellett jönniük, vajon milyen foglalkozást választhatott a társuk.

Szülők szakmája

Egy közös csoportbeszélgetés során vitatták meg a táborozók, hogy hogyan látják saját szüleik végzettségét, szakmáját. A foglalkozásvezető pontosan ügyelt arra, hogy a témával kapcsolatban semmiképp se kerüljenek elő negatív érzések, a cél az, hogy a résztvevők reális képet alkossanak az egyes foglalkozásokról.

Asszociációs gyakorlat

A foglalkozás ezen pontján a gyerekek elmondhatták, mit gondolnak a munka világáról, az egyes szakmákról, azok kiválasztásáról. Az általuk elmondottakból pókháló ábrát készítettek, melyet aztán közösen értékeltek ki.

A Holland-féle érdeklődési kérdőív kitöltése és feldolgozása

14 éves kor feletti csoportok esetében a Holland-féle érdeklődési kérdőívet tölthettek ki egyénileg a táborozók. Válaszaik feldolgozásakor a résztvevők a Holland-kód szerinti legmagasabb pontszámuk alapján 6 csoportot alakítottak (szociális, intellektuális, realista, konvencionális, kezdeményező, művészi). Ezután a csoportvezető közreadta az adott Holland-kód rövid leírását, ismertetőjét, majd a fiatalok a saját csoportjukra jellemző foglalkozásokat gyűjtöttek, amiket felhasználva egy poszteren megjelenítették saját csoportjuk erényeit, munkavállalás szempontjából értékes tulajdonságait.

A foglalkozás végén egy körjáték során a csoportvezető különböző, a programmal kapcsolatos állításokat fogalmazott meg, a résztvevők pedig saját véleményük alapján hol a kör középpontja, hol a pereme felé mozdultak attól függően, mivel értenek egyet és mivel nem.