HUNGARIKUM – SZŐREGI RÓZSATŐ

2020.10.05.

HUNGARIKUM – SZŐREGI RÓZSATŐ

A „Szőregi rózsatő” 2020-ban került a Hungarikumok Gyűjteményébe. Európában egyedülálló magas minősége vitatathatatlan. Magyarország egyetlen rózsatermesztő tájkörzete Szőreg és környéke, ahol évente több millió rózsatő nevelkedik, amely a hazánkban megtermelt rózsatövek 98%-a. A rendkívüli minőség az egyedülálló földrajzi és környezeti adottságoknak, valamint a több, mint 100 éves szakértelemnek köszönhető.

SZŐREGI RÓZSAÜNNEP

Szőreg, a rózsa hazája, ahol a termesztők minden évben háromnapos programsorozattal ünnepelnek. Erre a három napra virágba borulnak a település utcái, a látogatóknak lehetősége van megismerni a rózsaföldeket, és a munkálatokba is bepillantást nyerhetnek, valamint látogatást tehetnek hazánk első Rózsamúzeumába is. A szőregi Rózsaünnep fénypontja a karneváli felvonulás, ahol több százezer rózsaszállal feldíszített menet vonul Szőreg utcáin.

ERZSÉBET TÁBOROK ÉS A RÓZSA

Ki volt Szent Erzsébet?

Árpád-házi Szent Erzsébet II. András magyar király és Merániai Gertrúd lánya volt. 1207-ben született az öt gyermek közül harmadikként. Bátyja a későbbi IV. Béla magyar király volt. Erzsébetet négyéves korában eljegyezték I. Hermann türingiai tartománygróf fiával, Hermann-nal, aki később meghalt, így Erzsébet Hermann öccsével, Lajossal lépett frigyre 1221-ben. Boldog házasságban éltek, három gyermekük született. Ám Lajos már nem láthatta harmadik gyermeküket, mert életét vesztette egy keresztes hadjáratban. Lajos öccsei igen keményen bántak Erzsébettel: a 20 éves özvegyet megfosztották a vagyona kezelésének jogától és férje birtokainak jövedelmétől. A kialakult helyzet miatt elhagyta Wartburgot gyermekeivel. Fonással tartotta fenn magát és megmaradt ékszerei eladásából nevelte gyermekeit. Hányattatásai ellenére sem tért haza Magyarországra, és nemet mondott az őt házassági szándékkal megkereső II. Frigyes császárnak is. Assisi Szent Ferenc harmadrendjének tagja lett, ettől kezdve egyszerű szürke köntösben járt. Erzsébet 3 nappal előbb megmondta halálának napját. 1231. november 17-én hunyt el. A legenda szerint sírja mellett számos csodának számító esemény történt. IX. Gergely pápa 1235-ben szentté avatta.

A rózsacsoda

Erzsébetet többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában ábrázolják. Ennek eredete az alábbi legendához kötődik.

Erzsébet kivételes teremtés volt. A szíve tele volt jóindulattal, elfogadással és szeretettel. Menedékhelyet hozott létre árva gyermekek számára, majd kórházat alapított, ahol ő maga is segített a betegápolásban. A szegényeket segítette akkor is, amikor egy ideig átvette férjétől a tartomány kormányzását és kinyittatta Wartburg éléstárait. Erzsébetnek nem volt könnyű élete. Könyörületes cselekedeteit mindenkor gúny, vádaskodás, irigység kísérte, de ő mindezt a legnagyobb békével és vidám szívvel viselte. Férje elvesztése után még inkább támadások kereszttüzében élt, de továbbra sem hagyott fel a nehéz sorsúakról történő gondoskodással. Egy napon Erzsébet éppen kenyeret vitt a szegényeknek, amikor néhai férjének testvére, Henrik, kérdőre vonta. Látni akarta, mit rejteget kötényében. Erzsébet megijedt sógora haragjától, és azt felelte, rózsákat. Isten nem akarta, hogy hazugságon kapják Erzsébetet, így csodák csodájára, amikor Henrik erővel kötényébe nézett, valóban csak rózsákat látott.

Tartalom forrása:

http://www.hungarikum.hu/hu/content/sz%C5%91regi-r%C3%B3zsat%C5%91-1

https://szoregirozsa.hu/a-szoregi-rozsa/szoreg-a-rozsak-hazaja/

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Add meg az email címed és értesítünk minden újdonságról!